To Be A Gone Goose

Mikor már pont meg tudnám győzni magam a felől, hogy nincs Rá szükségem, újra előkerül, és ad egy leheletnyi reményt, amibe belekapaszkodok, és újra csak Tőle függök..

Ebben a percben tudtam meg, hogy G, a legjobb barátomat akarja felszedni. Most mesélte éppen, hogy leszólította őt, hogy jelölje be facebook-on ráadásul úgy, hogy az én ismerőseim között keresse meg. A pláne, hogy tudja jól, a legjobb barátom az, hiszen meséltem neki róla. Van egy olyan érzésem, hogy a múltkori megbőgetés után bosszút áll ezzel. Ja, mert azt talán nem is említettem, hogy G a sírást követő pár nappal szakított a pasijával. És most ezt csinálja velem. Tudja, hogy én ezt megtudom. KURVÁRA JÓL TUDJA! Akkor mi a fasznak csinálja ezt velem?! Direkt?! Mit gondol majd összejön vele és akkor hármasba is talizhatunk. Hiszen a legjobb barátomra nyomul!!!!
Persze őt nem érdekli G, hiszen van pasija. Ez meg szégyen, komolyan mondom, hogy ezt csinálja! Elegem van ebből. Buzikból. Felfordul a gyomrom is komolyan az ilyen szar viselkedéstől!

Legújabb kedvencem Delilah! Imádom!

Nagyon örülök annak a pár személynek, akik nemrég megjelentek az életemben. Már nagyon kellettek, nekem, ide pestre. Ráadásul ők csajok, akikkel világ életemben jobban kijöttem mindig. Mióta itt vagyok csak a melegek számával gyarapodott az ismerőseim száma, aminek szintén örülök és közöttük is van sok barát, akiket nagyon szeretek. 
Csak az ilyen lelki faszságaimat ők kevésbé érzik át szerintem. Nem lehet nekik depizni, nyavalyogni, ha olyanom van, mindig jön a szöveg, hogy majd elmúlik, meg most vagy fiatal, és ha egyedül vagy legalább pasizhatsz bármikor. Ok, ez mind igaz is, de néha jól esnek a lélekápoló beszélgetések, amikor igen is bőgünk együtt ha kell, nem erőltetjük magunkra a mosolyt.
Azért gondoltam, hogy ezt megírom egy bejegyzésben mert nekem nagyon sokat jelentenek az ilyen személyek.

Köszönd meg neki!!!! Legyél hálás annak a nőnek, akit te a lehető legtöbb módon csaltál és aláztál meg. Köszönd meg neki, hogy nem teszem közzé a bejegyzést, amit amúgy megírtam. Annak ellenére, hogy te milyen szemét módon elbántál vele, ő még mindig nem képes ártani neked. Pedig kurvára megérdemelnéd, hogy az ajtója elé fektessen és napi szinten beléd törölje a lábát. Csak ő mentett meg attól, hogy nem teszem közzé ezt a bejegyzést. De mint mondtam, megírtam, és ha megtudom, hogy nem úgy bánsz vele ahogy megérdemelné, sőt még annál is jobban, akkor már semmi nem tart vissza.
Valamint, ha folytatod ezt a nyílt gyűlölködést irántam szintén kikerül ide a sztori. Ha újra írsz levelet, sms-t bármit, vagy ahogy múlt hétvégén tetted és összefostad a facebook-ot a hülyeségeiddel, ahova még a blogom címét is kitetted.
Ezért szüneteltettem a blogírást kedves olvasóim, mert egy szarházi alak azzal akart nekem ártani, hogy kitette a blogomat facebook-ra. Annyira buta, hogy bele sem gondolt abba, hogy nekem csak az igazat kell leírnom a történtekről és máris nagy szarban lesz.
Tehát örülj, hogy eddig nem tettem meg, nem írtam a történtekről semmit mert akkor már minden ismerősöd vagy rokonod olvashatta volna mit műveltél.
Magas lóról lehet a legnagyobbat esni kispofám. Még egy húzás, és a bejegyzés megjelenik, utána pedig én fogom kitenni a blogot az üzenőfalra aztán olvashat a nagyközönség rólad érdekes dolgokat, amiket gondolom sokan nem tudnak az ismerősi és rokoni körökben.
De elsősorban azzal a nővel bánj tisztességes módon, akinek kurva sokat köszönhetsz az életben, akinek most éppen azért lehetsz hálás, hogy nem írom meg milyen szarházi alak vagy. Melegen ajánlom, hogy alázkodj meg neki, és a bocsánatáért esedezz minden nap.

És egy utolsó gondolat. TAKARODJ A BLOGOMRÓL!!!! Sosem mondtam, hogy van blogom, nem véletlenül, az csak egy dolog, hogy ezt te valamilyen úton-módon megtudtad. Nem kötelező olvasni!!!!!

And I’ve been waiting, right here, for things to get better
And I’ve been patient, trying to figure this out
Everyone else is saying, what don’t kill you makes you stronger
So why do I feel so weak, so weak, so weak

Azt érzem napról napra elfogyok, lelkileg. Napról napra kevesebb erőt érzek magamban. És egyre több gyengeséget. Gondolkodok rengeteg dolgon és azt érzem sírni szeretnék. Mert fáj, és szabadulni akarok valahogy az elmúlt időszak faszságaitól. Könnyeken keresztül. De hiába, nem megy. Húz le, mélyre, egyre gyengébbnek érzem magam itt belül. Már fárasztó a levegő vétel, a szívem dobbanása is. Ezt érzem. Alhatok akár 24 órát is mert ez, ami bennem van, a lelkemben, nem múlik, nem kapok erőre.
És ahogy ebben a remek dalban is van:
Azt mondják, ami nem öl meg, az megerősít. Akkor miért érzem magam ennyire gyengének?

Nem kell meglepődni azon amit most írok, ugyanis tegnap este M-nél voltam. Két hét kihagyás után ismét megtalált. Mondjuk nem teljesen két hét mert leveleztünk közben.
Szóval írt, én meg ismét gondoltam miért is ne mennék. Egyik nap G-vel való találkozás küldött padlóra most jöjjön ez. Megvolt a szokásos forgatókönyv is: beszélgetés, iszogatás, zene hallgatás, szex. De nagyon felhúztam magam rajta mert féltékenykedett. Kérdezgette mi van a pasikkal nálam, ismerkedek-e. Mondtam, hogy semmi. Erre ő, hogy mást hallott mert valaki beszélt neki ezt-azt rólam. Aztán mikor kértem, hogy mondja el ki és mit pletykált rólam, és látta mennyire idegbeteg lettem, abbahagyta és azt mondta biztos nem rólam volt szó és összekevertek valakivel. Pedig tudom komolyan gondolta és ezért idegesít, hogy valamelyik buzeráns a szájára vett és neki beszélt rólam valamit. Meg mi a faszomnak féltékeny, neki nem kellek már elvileg!
Na de azt hiszem lezáródni látszanak az ügyeim vele is. G-vel azért mert új pasija lett, ami szar, hogy ilyen hamar de emésztem a múltkori találkozást, az elégtételt megkaptam. M pedig ismét belefogott, hogy elköltözik más országba, mint nyáron. Már több országban is lakott és megint tovább megy. Sok melót megpályázott már és most nagyon komolynak tűnik, jó esélyekkel indul. Tehát, ha nem lesz az országban lehet csak az hoz megoldást a kettőnk dolgára. Viszont fájni fog nagyon az elmúlt lassan 1 év, amit vele csináltam. Fájni fog, ha valóban így ér véget és elbuktam, nem kapom meg azt az embert akit mindenkinél jobban akarok. Olyan mint a drog, komolyan. Kapok belőle újra és újra mikor találkozunk, akkor a fellegekben vagyok, aztán a több napos kihagyás miatt összezuhanok, elvonási tüneteim lesznek, depizek.
Kérdeztem mire jó ez, hogy folyton megy és megy, hiszen már 28 éves, mikor fog valahol végleg megállni. Erre annyit mondott vagyis kérdezett, hogy: " Miért nem jó?" Megismerhet új embereket, országot, kultúrát. Ebben végül is igaza, van. És el kell fogadni, ő egy ilyen ember. De azt mondta legvégül a szülővárosában akar majd maradni, de most még nem. Szerintem amúgy menekül, saját maga előle. Mindenhol, mindig megtalálja a rosszat, ami szerinte rossz, azt erősíti magában, hogy ellene az egész világ és akkor összekapja magát és tovább áll.
Elegem van már ebből az egészből, hogy emiatt a két fasz miatt mit nem vagyok képes elviselni, de magamnak köszönhetem, hogy bíztam bennük, és szerettem őket. És ilyen kibaszott gyenge vagyok, hogy nem tudom elengedni őket.
Nem tudom mi lesz... velük, velem. Már semmit se tudok.

G-vel találkoztam ismét. Bementem a munkahelyére. Hogy miért, az mellékes.
Iszonyat volt az a pár óra.
Nem sokat beszéltünk de azért eleget ahhoz, hogy összetörjek. Nem kellet megszólalnia, elég volt a látványa is. Viszont ott voltak a kolléganői, barátnői akiket ismerek és akkora erőt adtak, hogy egyből köszöntek, mosolyogtak rám. Velük többet beszélgettem mint G-vel, kérdezték mi van velem, hogy vagyok. Megdicsérték milyen jól nézek ki, a hajam is stb... Nagyon jó érzés volt az ő törődésük.
G meg is jegyezte, hogy alig akarok megszólalni és beszélni vele. És megkérdezte esetleg mérges vagy ideges vagyok valami miatt. Azért nem beszéltem sokat mert próbáltam leplezni azt, hogy majdnem kiugrik a szívem, remeg a kezem és könnyes a szemem, amit nem is tudtam annyira leplezni. Tükörbe néztem és megdöbbentő volt látni mennyire tükröződik az érzés a szemeimben, ahogy csillogtak. De mindent ráfogtam a fáradtságra. Amúgy beszélgettünk a munkámról, mert kérdezgette mi van velem, amire mondtam, hogy nem sok, csak szimplán hulla vagyok, alig van életem annyi a meló. Erre aggodalmaskodott és mondta is, hogy nagyon el vagyok tűnve és ne csináljam ezt tovább mert nem lesz hosszú távon jó vége.
Viszont ahogy a barátnőivel beszélt hallottam infókat az új pasijáról is. Ja, nem is írtam még? Kevesebb mint egy hónappal azután, hogy kidobott, ismét van pasija. És arról beszéltek mikor mutatja be nekik. Azt éreztem beledöglök, rohanni akartam megint, nem kaptam levegőt de tartottam magam továbbra is.
Tervem volt az is, hogy a lehető legjobban akarok kinézni, hogy bánja meg azt, hogy elhagyott egy ilyen pasit. Rideg, elérhetetlen akartam lenni. Ez mind sikerült! Pedig a szívem mélyén tudom, hogy mi a legjobb barátok lehetnénk annyira hasonlóak vagyunk lelkiekben. Csak elszúrtuk ezzel a kapcsolattal. Talán egyszer, nem tudom mikor. De most még nem, hiszen éreztem jól, majd meghaltam ott előtte.
Boldog. Láttam. Hallottam. Belül összetörtem. Megvilágosodtam kicsit ahogy láttam nevetni, jól érezni magát miközben sztorizik a többieknek. És feltettem hirtelen a kérdést.
MI A JÓ BÜDÖS LÓFASZT CSINÁLOK????????!!!!!!!! MIT??????!!!!!!!!
Hát tönkreteszem magam olyanok miatt, akik átléptek rajtam és elhagytak. Erre ők? Boldogok! Én meg hosszú-hosszú hónapokat szenvedek! Hát eszemnél vagyok?! Ez így nem mehet tovább! Lépnem kell! Változtatni! Így össze fogok omlani lelkileg, ha hagyom, hogy ilyen faszok összetörjék folyton a szívem.
Szóval projekt indul: Szív megacélozása! Az tuti, hogy most nem kell senki. Magamat kell helyrerakni lelkileg. Nem akarok összetörni teljesen!
Akkora dilemmában voltam hogyan viselkedjek vele. Mert akartam kedves, aranyos lenni de közben oda akartam szúrni a viselkedésemmel. Hát az utóbbi lett. Nem direkt, az érzésektől amik bennem voltak akkor. És szúrtam, hatalmasat. Lehet, hogy ez szánalmas, nem érdekel, de megkaptam az elégtételt. Ettől nem jobb nekem, ugyanúgy szar az érzés de mégis, most láttam, hogy rossz neki is, érzi azt amit én éreztem/érzek. Nem mint amikor kidobott teljesen higgadtan és mintha ezer éves haverok lennénk úgy próbált kezelni.
Tehát az történt, hogy a végén olyan gyorsan hozzám vágott egy sziát, hogy magam is meglepődtem. Aztán hátat fordított és szinte berohant hátra ahova a kollégákkal pihenni szoktak meló közben. Fura volt, ezért utánamentem, hogy még egyszer elköszönjek, adjak neki egy puszit is esetleg.
A látvány: Ott ült, nézett ki rám, a szemembe, és könnyezett, potyogtak a könnyei hirtelen. Nem szólalt semmit én mégis tudtam... miattam. Tudtam, Éreztem. Ismerem. Nagyon. Hiszen mondtam, lelkileg olyan mintha az ikertestvérem lenne. A viselkedésem, az érzések amiket sugalltam azok váltották ki belőle. Most érezte azt amit én, hogy nekem ez még mindig mennyire fáj. És talán beleérzett min mentem/megyek keresztül. Tudnia kéne, hisz őt is alázták már meg így.
Mikor megpillantottam alig tudtam szóhoz jutni, oda sem mentem végül, csak még egyszer köszöntem és kisétáltam az üzletből. A kolléganői ekkor is letámadtak, hogy menjek sokszor és az unalmas órákban legalább jókat dumálunk, szórakoztatom őket. Imádom őket!
És gondolom most minden megy tovább ahogy eddig. Semmi kommunikáció csak ha éppen ilyen ügyben megkeresem mint most. Rossz ez így. Ez a fura érzés, a szakadék közöttünk. De nem megy másképp, én nem bírom másképp. Szar, szar, szar, hogy egy ilyen embert kell hanyagolnom az életemből a hülye meg nem emésztett érzéseim miatt. Pedig tényleg sokszor szeretném hívni telefonon, hogy akkor legyünk barátok és dumáljunk, filmezzünk, zenéljünk mint régen. Itt volt a bizonyíték, hogy még gyenge vagyok és érzek...  iránta.

I breathe I hear , but I don’t believe it
My heart it beats, but inside I’m freezing
My hands they shake, I’ve lost all the feeling
Nowhere to take, you say that you’re leaving

And there’s no turning back this time
Gotta stay alive

Where do I go when I’m so alone?
Where do I turn when we were so close?
We try not to crash but we still collide
Tears I’ve cried, I’ll survive , I’m alive

I’m stripped, I’m bare, I’m left here with nothing
I hold the wheel, don't know where I’m going
Your face, I see in every reflection
No time, no space, I’ve lost all direction

And there’s no turning back this time
Gotta stay alive

Where do I go when I’m so alone?
Where do I turn when we were so close?
We try not to crash but we still collide
Tears I’ve cried, I’ll survive , I’m alive

I’m gonna get there some way
Through all the tears and the rain
And any road I can take
Just to get me some place

Where all the scars on my heart
And all the lies in the dark
Disappear in my headlights, so bright
Tonight, gonna drive them away

Where do I go when I’m so alone?
Where do I turn when we were so close?
We try not to crash but we still collide
Tears I’ve cried, I’ll survive , I’m alive

2 embert szeretnék most látni. Beszélni hozzájuk. Dehogy beszélni, írok itt hülyeségeket.
Szeretnék üvölteni, kiabálni! Mindent, ami a szívemet, lelkemet nyomja, hogy végre kijöjjön és ők végre tudják, érezzék amit én.
Szeretnék mindent az arcukba üvölteni, szemtől szembe. Lássák mit váltottak ki belőlem. Mert ez, ami bennem van, nem maradhat itt tovább különben megőrülök. És hiába mondom, beszélek róla, sírom el a bánatom akárkinek. Nekik kéne tudniuk mit okoztak.

Nem várt meglepetés ért tegnap a munkahelyemen. A főnököm behívatott az irodájába és közölte, hogy véglegesíteni akarnak a cégnél. Írt rólam egy értékelést, amit átnéztem, egyetértettem, aláírtam és mondtam, hogy ok, legyen így.
Mindenki oda volt meg vissza, hogy gratulálnak bla bla bla. Sokan úgy görcsölnek ezen, hogy kidolgozzák a belüket is, én meg sosem tettem semmi extrát. Mindig meg mondtam, hogy magamon túlteljesíteni nem fogok, nem tudok, nem is akarok. Csinálok mindent úgy ahogy még nekem jó és ha nem tetszik el lehet küldeni. Erre tessék.
Az esetek 80%-ban ki nem állhatom azt a helyet de a hülye emberek miatt. Többségével nem mozgok egy hullámhosszon. Talán most lesz változás mert jött sok új arc, akiket tökre bírok. Szóval ez a véglegesítés annyiban jó, hogy anyagilag sok plusz dolgot kapok, még jobban járok.

(...amikor megtudod, hogy az általad annyira imádott pasi mással kefél... 
az az a perc amikor eleged lesz, végleg...)

És elkezdődött. Mármint az év, 2012. Hát...  majd kiderül milyen lesz. Az előző évem első fele iszonyatosan jó volt, de aztán a második félévben gyors zuhanórepülésnek indult. Igaz, a pasik miatt kerültem padlóra lelkileg. Volt más is, ami kikészített kicsit de többnyire a pasik okozták 2011 második felében a legnagyobb bajokat. Na most más lesz, nem hagyom, hogy mindenféle fasz csak úgy padlóra küldjön. Jobb vagyok én annál! És ha valakinek így nem kellek ahogy vagyok, hát elmehet a francba. Ennyi.
A szilveszterem nagyon jó volt. Kis társaságban, egy házibuliban indult de hatalmas volt az a pár ember ott. Köszönöm nekik nagyon mert az elmúlt pár évben mindig szar szilvesztereim voltak.

Ezzel a dallal búcsúzok ettől az évtől azt hiszem. Mert ezt képtelen vagyok megunni és nem hallgatni megállás nélkül. Hát legyen ez az utolsó bejegyzés.




Don't make me sad, don't make me cry
Sometimes love is not enough
And the road gets tough
I don't know why

Ma összefutottam G-nek 2 nagyon kedves barátnőjével, akikkel én is jóban lettem mialatt jártunk. Hirtelen támadtak le a sötétben amíg a villamosra vártam, mondanom sem kell jól megijesztettek. De iszonyatosan jól esett ez a találkozás. Az, hogy ők nem fordultak el tőlem miután G-vel vége lett. Van, aki csak néz rám és bambán elmegy mellettem. Ők viszont nagyon édesek voltak és jót dumáltunk. Mondták milyen szar, hogy vége lett. Mondtam, hogy én ezzel nem tudok mit tenni mert nem én akartam. Most meg a bankszámlám bánja, mert ma is vásároltam. Pótcselekvés is, azt hiszem. De tök jó mert lett egy csomó új és klassz cuccom.

Szinte már csak akkor írok amikor éppen M-el volt valami történés az életemben. Mert megint vele voltam, így az ünnepek után együtt töltöttünk egy rövid időt. Azért is mindig ilyenkor írok mert akkora erőre kapok mindig mikor vele vagyok és még órákkal később is miután eljöttem. Csak aztán megint a csend, a hallgatás aztán depi mert napokig nem találkozunk. Ő nem keres, amikor ezt megunom és írok neki éppen nem alkalmas. Na mindegy, nem agyalok ezen tudom mi jön ki belőle.
Mesélte a múltkori sztorink után megállította az a nő, aki kiabált a lépcsőházba és mesélte mi volt. Azt mondta neki h, azt hitte valami komoly baj volt és rendőrt akart hívni, de végül egy helyes fiatal srác jött ide kis gatyában. :))))) Hát ezen majdnem beszartam a nevetéstől. Ahogy írtam boxer volt rajtam és úgy mentem ki a lakásból.
M elkezdett poénkodni a nővel, ha akarja megadja neki a számomat, ha annyira helyesnek tartott de a nő már idősebb nem vette a poént. Azt mondja végig azt hallgatta, hogy a helyes fiatal srác kis gatyában....
Lett M-nek új háziállata is, azt kényeztettem mert mindig jött hozzám. Tegnap este meg ittunk erre a fene nagy karácsonyi hangulatra aztán mikor ma felkeltünk én egész nap csak fetrengtem az ágyban amíg ő kitakarította az egész lakást. Végül ő boltba, én meg hazaindultam. Kicsit másabb volt most vele beszélgetni. Annyi mindent mondott meg mesélt, tök olyan volt mint régen. Most több volt a beszélgetés, a reggeli rendrakás meg hasonló közös dolgok mint a testiség. Eddig hamar ágynak estünk. Tetszett ez így is, és már nagyon azon a ponton voltam, hogy ismét felé forduljak azzal a bizonyos kérdéssel.
De félek megint én csinálok magamból hülyét, és újra megalázom csak magam. korábban annyi mindent tettem, mondtam, amitől biztos lehet az érzéseimben. 
De ő is olyan fura. Talán várja, hogy mondjak ismét valamit, hogy tudja még mindig akarom. Vagy nem, csak én képzelem be mert ezt szeretném?

Ja, amúgy a karácsony azért eltelik, elviselem. Azt imádom, hogy nem kell melózni és minden időm magamra szentelhetem. Tök jó, sokat segít helyrebillenteni magamban dolgokat mert csak én vagyok a központ. Pl. megajándékoztam magam egy csomó holmival már. Senkire nem kellett költenem, ajándékot vennem így nagyon jól jártam. :)
G nagyon rendes volt, írt nekem karácsonyra, valamint a korábbi exem is, akivel év elején szakítottam. Ő folyton azzal zaklatott menjek karácsonyozzak vele. Mondanom sem kell a végén elég rendesen beszóltam neki. Nem értem mit várt, amikor tavaly karácsonykor tudtam meg mindent róla és így is csak január közepén vettem rá magam, hogy elmondjam neki, mert tudtam mi lesz a vége, hogy elveszítem. Felbaszta az agyam, szerintem most megint hónapokig eltűnik aztán kezdi újra a könyörgést.
Mivel nem utaztam haza ezért nem igazán tudom otthon milyen volt a karácsony. Anyámmal beszéltem szenteste, ő akkor otthon volt egyedül a házban. Aztán másnap már nővéreméknél, akik sikeresen beköltöztek a lakásukba végre. Örülök neki nagyon, megszenvedtek vele. Ikertesómmal nem beszéltem, nem tudom ő merre volt. Vagyis beszéltünk valamelyik nap telón de csak egy másik ügy kapcsán. 
A szilvesztert nem igazán várom. Elvileg házibuli lesz utána meg valamelyik meleg buli. A zene, pia jöhet de a buzik nem. Vagyis...   nehéz időszak ez és nehezen viselem sokszor, ha a melegekre gondolok. Ez az egész mostanában nagyon sok volt és elegem lett. Mindegy, jó lesz az a szilveszter biztosan.

Erre a nőre, a hangjára, zenéjére, és dalszövegeire továbbra sincsenek eléggé dicsérő szavak. Engem bármikor meg tud siratni. Bármikor!



...i focus on the pain
the only thing that's real...

...if i could start again
a million miles away
i would keep myself
i would find a way...

Érdekesen, viccesen alakult a tegnap este M-nél. Ismét nála töltöttem az éjszakát, megbeszéltük iszogatunk egyet mert hát születésnapja meg minden, de mire én odaértem ő már betermelt egy üveg vodkát, én meg egy üveg bort ittam meg nála.
Fél 8-kor be is jelentette, hogy akkor ő készen van és menjünk lefeküdni. Gyorsan nekivetkőztünk és összebújtunk(ÚGYIMÁDOMAZTMINDIGVELE!!!!) 
Az érdekes és vicces rész akkor kezdődött mikor olyan este 11-12 között arra ébredek, hogy egy idős nő folyton azt kiabálja kint a lépcsőházban, hogy: "Hahó, van ott valaki?!". Erre meghallok még egy hangot, egy másik lakó szintén kiment és kérdezgette mi történt, mire mondja a nő, hogy nézze meg ki van tárva az ajtó és nem tudja mi történhetett, mert senki nem válaszol és ő kihívja a rendőrséget mert lehet rablás, gyilkosság... és sorolta tovább. Fogalmam sem volt miről, milyen ajtóról beszél. Aztán azt hallom még több lakó ment ki erre és már idegesített, mikor meghallottam, hogy M-et emlegetik, hogy látta-e valaki elmenni őt otthonról. Kicsit kezdtem parázni mi a fene folyik kint. Végül leesett, hogy a mi lakásunk ajtaja van kitárva. Na bassza meg! Mit tehettem volna mást mivel M ki volt ütve, nem hallott semmit, hát kimentem. Egy szál alsóban kilibbentem a szobából és láttam ki van tárva a bejárati ajtó. Addigra a nő úgy beparáztatta a lakókat, hogy mindenki úgy nézett rám, hogy szinte keresték a vágást a torkomon, a kést a hátamban. Kérdezgették minden ok és ilyenek, közöltem persze és becsuktam az ajtót. Visszamentem M-et ébresztgettem és mondtam neki mi volt, de ő csak kómásan azt mondta nem érdekli, zárjam be az ajtót. Hát bezártam, visszabújtam mellé és aludtam. Hogy ki hagyta nyitva? Ugye meséltem lett egy lakótársa. Hát ő, a szerencsétlen. De hogyan lehetett teljesen kitárva hagyni azt nem értem.
Reggel melóba menet előtt, M még elkapott egy gyors reggeli szexre, amitől teljesen felébredtem, majd öltözködés közben mesélem neki az estét. Ő meg csak pislogott mert persze nem emlékezett semmire, arra sem, hogy beszéltünk is. Aztán jókat nevettünk a dolgon, hogy mi lett volna, ha zsarut hívnak és azt látják csak, hogy két meztelen pasi édesen összebújva alszik a szobában. :) Ekkor már majdnem behugyoztam a nevetéstől olyan jókat poénkodtunk ezen a sztorin. Közöltem vele, hogy szerintem így is éppen elég furán fognak ezek után nézni rá, hogy egy akkora drámázás után, amit a nő előadott, én libbentem ki egy szál alsónaciban.
Hát érdekes este volt az biztos.

Will you still be here tomorrow
Or will you leave in the dead of the night?

A tegnap este történése egy nagyon hirtelen jött ötlet volt. Bulizni voltam pedig ahogy írtam korábban, mostanában betegeskedek kicsit, meg igazán hangulatom sem volt hozzá bár azzal tisztába voltam, ha zenét hallok minden más megszűnik és még pia sem kell, hogy jól érezzem magam.
Azért is filóztam mert tudtam kik azok akikkel szinte biztos találkozhatok. 90% be is jött. Ott volt M, de G nem viszont a barátai igen, akiket én is ismerek, össze is futottam velük így majd biztos mesélik, hogy ott voltam és M társaságában töltöttem nem kevés időt az este alatt. Ugyanis G tudja, hogy M-el nyáron voltam együtt, lehet azt gondolja visszafutottam hozzá vigasztalódni.
M nekem egy hatalmas nagy szerelem, megmagyarázhatatlan számomra is, teljesen rabul ejtett. A haverjaival volt ott és a születésnapját ünnepelte, ami csak jövő héten lesz de most értek rá ezért előre hozták. Mondjuk szép kis barátok, akik csaknem egész estére egyedül hagyták de legalább ki tudtam használni az alkalmat és vele tudtam lenni. Utólag belegondolva vicces volt ahogy kölcsönösen féltékenykedtünk. Rengetegen jöttek oda hozzá haverok, ismerősök amíg beszélgettünk ezért be is szóltam neki milyen népszerű a buziknál, mindenki ismeri.
Közben szép számmal jöttek oda hozzám is de ismeretlenek, hogy tetszek és meg akarnak ismerni. Persze elhajtottam őket. Erre M kezdte mondogatni, hogy mennyien néznek engem de csak a fele mer odajönni mert biztos azt gondolják együtt vagyunk amiért ott beszélgettünk kettesben. Na, ezen fel is húztam magam, hogy ekkora baj ez neki, de persze mondta, hogy nem, csak ha vele vagyok nem tudok miatta pasizni. Na, erre aztán már tényleg nem tudtam mit mondani inkább jól oldalba vágtam és ment oda-vissza ez az ökörködés. Kissé ideges volt a haverjai miatt, hogy a születésnapján elrontották a kedvét és még egyedül is hagyták. Ezért örültem, hogy ott lehettem, ápolgathattam a kis lelkét és meg is hívtam egy italra, amiben az volt a legjobb, hogy semmibe nem került nekem, de ez az egész éjszakára igaz volt. Egyszerűen annyi volt, hogy a pultosnak tetszettem és mindent ingyen adott nekem. :) 
Ja igen, itt akarom gyorsan megjegyezni, hogy nincs is jobb önbizalom növelő mint egy ilyen meleg buli. Odamondogatták páran, hogy mennyire jól nézek ki stb. Persze sokaknak gondolom teljesen mindegy volt kinek mondja mert csak baszni akart de attól még jól esett. Az amúgy is alacsony önbizalmamat kicsit megdobja egy ilyen éjszaka, már csak ezért is megérte elmenni. Pedig majdnem visszafordultam tegnap este, jól jött mert elég szar hangulatban voltam. És a jó kedvemet elsősorban annak a pár srácnak, barátnak szeretném megköszönni akikkel voltam, olyan jó fejek voltak végig. Köszi neked Ádám és a többieknek is! 
Visszatérve M-re, hát elváltak az útjaink az éjszaka folyamán így most kivételesen nem egymás mellett ért minket a reggel pedig ez már szinte megszokott volt. Most azért sem jön össze ez nála mert lett egy lakótársa, akit a legutóbb is megkért, hogy máshol aludjon aznap este mikor ott voltam nála. 
Nagy részletekben ennyit a tegnap estéről. Jó volt, na.